Information

  • Jegyzőkönyv száma:

  • Gép megnevezése

  • Megbízó:

  • Vizsgálat időpontja

  • Készítette

  • Helyszín:
  • Részvevők:

  • Villamos berendezések vizsgálata

Adatok

  • Gyártója

  • Gép neve

  • Gyári szám

  • Gyártási év

  • A vizsgálatot végezte:

  • Kling Péter okl. faipari mérnök, munkavédelmi szakmérnök. (51/2007.M)
    Tel.: 06309655426
    pkling@munkavedelem.biz

  • A jegyzőkönyv érvényessége:

Előírások

Jogszabályok

  • 31/1994. (XI.10) IKM sz. r. Hegesztési Biztonsági Szabályzat
    5/1993. (XII.26.) MÜM sz. r. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek

Szabványok

  • MSZ 14399:1980 Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások munkavédelmi követelményei (A Gépjármű-javítási és Hajózási b.sz. vonatkozásában kötelező).
    MSZ 1616:1980 (vv*) Munkavédelem. Termelő berendezések kezelőelemeinek általános követelményei
    MSZ 1617:1980 (vv) Munkavédelem. Termelő berendezésekhez tartozó munkahelyek általános követelményei
    MSZ 171-1:1984 Villamos gyártmányok közös biztonsági előírása. Érintésvédelmi osztályozás
    MSZ 17305:1983 Munkavédelem. Anyagmozgatási munkák általános biztonsági követelményei
    MSZ 775:1979 (vv) Üzemeltetési dokumentáció
    MSZ EN 1089-1:1999 Szállítható gázpalackok. A gázpalackok megjelölése (kivéve LPG). 1. rész: Bélyegzés
    MSZ EN 1089-2:2002 Szállítható gázpalackok. A gázpalackok megjelölése (kivéve LPG). 2. rész: Veszélyesség azonosító címkék
    MSZ EN 50078/1999 Ívhegesztő égők és pisztolyok
    MSZ EN 559:2003 Gázhegesztő berendezés. Gumitömlők hegesztéshez, lángvágáshoz és rokon műveletekhez
    MSZ EN 60204-1:2001 (vv) Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei.1.rész: Általános előírások
    MSZ EN 60974-1:1998+A1:2001 Ívhegesztő berendezések. 1. rész: Ívhegesztő-áramforrások
    MSZ EN ISO 12100-1:2004 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. Fogalom meghatározások, módszertan.
    MSZ EN ISO 12100-2:2004 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. Műszaki alapelvek
    MSZ ENV 26385:1999 Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez
    MSZ HD 407 S1:2001 Az ívhegesztés és rokoneljárásai berendezéseinek használatára vonatkozó biztonsági előírások
    MSZ HD 427 S1:2001 Az ívhegesztés és rokoneljárásai berendezéseinek létesítésére vonatkozó különleges biztonsági előírások
    MSZ-05-46.1402:1985 (vv) Transzformátoros ívhegesztő áramforrások. Követelmények, vizsgálatok
    MSZ-05-83. 3300 Nyomáscsökkentőkre szerelt nyomásmérők általános műszaki, biztonságtechnikai és metrológiai követelményei

A vizsgálat

  • Vizsgálat típusa

  • Az előző bejáráson feltárt hiányosságok megszüntetése megtörtént? <br>

  • Vizsgálat oka, jellege:

  • Mások által tanúsított vizsgálati eredmények

Értékelés

  • Jelen munkavédelmi gépvizsgálati jegyzőkönyv az MSZ 63/4-85 és MSZ 63/5-85 „Termelő berendezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és alaki követelményei...” szabvány szerint 2 példányban készült. A vizsgálat a hivatkozott szabvány 4.1 szakaszában előírt szempontokra terjedt ki.

    A vizsgálat eredményeit tesztlapos formában értékeltük ki a szabvány 5.2 pontjában leírt szavakkal, illetve szimbólumokkal, azaz:

    Megfelelt
    Nem felelt meg
    Nem vonatkozik
    Adathiány

    Egyes részegységek meglétét "pipa" jellel jelöltük, ez értékelést nem jelent, csak azt, hogy a gép rendelkezik az adott részegységgel

Vizsgálati módok

  • Szemrevételezéssel

    Működtetéssel: Üzemszerű működtetéssel vizsgáltuk a kollektív védőeszközöket; védőberendezéseket; kezelőelemeket; jelzőberendezéseket; a gép mozgástartományait; a veszélyes és/vagy ártalmas termelési tényezőket, amelyek csak valamilyen működtetéssel jönnek létre, vagy érik el szélső értéküket, illetőleg csak így mérhetők; a gép fő részeinek, illetőleg egyes funkcióinak egymásra hatását, szétválasztottságát és annak reteszelését; a gépsor elemeinek összekapcsolódásából eredő járulékos veszélyeket, illetve azok elhárításának módját és reteszeléseit.

    Méréssel: Méréssel állapítottuk meg a mérhető tulajdonságoknak a munkavédelmi követelményekben megadott értékeit, (kivéve, ha azok e nélkül is minősíthetők). A mérési eredményeket összevetettük a dokumentáció adataival és a szabványok követelményeivel.

Követelmények

Dokumentáció

  • A berendezés rendelkezik magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációval és a dokumentáció megfelel a vizsgált gépnek, azzal azonosítható. (MSZ 775:1979 (vv) 1.2.)

  • Az üzemeltetési dokumentációhoz mellékelt rajzokat összesítő jegyzékben felsorolták. (MSZ 775:1979 (vv) 1.3.)

  • Az üzemeltetési dokumentáció rendelkezik a szükséges okmánykészlettel. (MSZ 775:1979 (vv) 2.3.)

  • Az üzemeltetési dokumentációban található műszaki adatok megegyeznek a vizsgált gép adattábláin feltüntetett adatokkal. (MSZ 775:1979 (vv) 2.4.)

  • A műszaki leírás ismerteti a gép felépítését, működési elvét, műszaki jellemzőit és adatait, valamint a segédberendezéseket is. (MSZ 775:1979 (vv) 3.1.1.)

  • A műszaki leírás rendelkezik olyan rajzokkal, melyek alapján a leírások érthetőek (MSZ 775:1979 (vv) 3.1.3.)

  • A kezelési utasításban rendelkeznek a váratlan üzemzavar esetén szükséges teendőkről. (MSZ 775:1979 (vv) 2.5.6.)

  • A kezelési utasítás tartalmazza azokat a munkavédelmi és műszaki követelményeket, ellenőrzési feladatokat, melyek betartásával a munkavégzés baleset és egészségkárosodás nélkül megszervezhető és elvégezhető. (MSZ 14399:1980 2.1.2.)

  • A kezelési utasításban rögzítik: - a szükséges létszámot, - a dolgozók alkalmazásának, foglalkoztatásának egészségügyi és pálya- alkalmassági feltételeit,- az alkalmazásra, foglalkoztatásra vonatkozó korlátozásokat (nemre, korra, stb.) - a szakmai, képesítési és a munkavédelmi oktatásra vonatkozó követelményeket. (MSZ 14399:1980 2.2.)

  • A kezelési utasítás tartalmazza a kezelő(k) számára szükséges egyéni védőeszközöket, és azok rendeltetésszerű használatát. (MSZ 14399:1980 2.3.)

  • A kezelési utasításban utalnak a felhasználható nyers, alap- és segéd-anyagokra. (MSZ 14399:1980 2.4.)

  • A kezelési utasítás tartalmazza a veszélyes és ártalmas termelési tényezőket, és a védekezés módozatait. (MSZ 14399:1980 2.5.3.)

  • A kezelési utasítás tartalmazza a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges munka - és segédeszközök (tartozékok, szerszámok, készülékek, védőberendezések) használatát. (MSZ 14399:1980 2.5.4.)

  • A kezelési utasítás tartalmazza a munka megkezdése előtt illetve befejezésekor szükséges feladatokat, a főkapcsoló valamint az indítási és üzemelési módot választó üzemmód kapcsoló zárhatóságát biztosító kulcsok személyi felelősséghez rendelt kezelését. (MSZ 14399:1980 2.5.5.)

  • A gépet a gyártó üzembe helyezési utasításának figyelembe vételével telepítették, alapozták és rögzítették (MSZ 775:1979 (vv) 3.4.1.)

  • A karbantartási utasítás tartalmazza a biztonságos javítás elvégzéséhez szükséges szakmai személyi és tárgyi feltételeket. (MSZ 775:1979 (vv) 3.3.5.)

  • A berendezés üzemeltetéséhez hatósági hozzájárulási okirat beszerzése nincs előírva. (5/1993. (XII.26.) MüM sz. r. 22.§. (1) bek..)

A gép felépítésének és működésének vizsgálata

  • A munkahelyen biztosítják a pisztolytartót. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.4.5.4.)

Villamos berendezések vizsgálata

  • A gép hálózatra csatlakoztatása 380 V-os, védőérintkezős dugaszolóval történik. A gép névleges áramfelvétele kisebb, mint 10 A, ezért a dugós csatlakozó főkapcsolóként is használható. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 5.3.2.)

  • A villamos berendezés, a szerelvények elhelyezése, azok kezelését, karbantartását – az előírások betartása és rendeltetésszerű használata ese-tén - veszélymentesen lehetővé teszi. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 10.1.1.)

  • A villamos szerelvények korrózió ellen védettek. A villamos berendezés üzemszerű működtetése esetén nem lépi túl a megengedett hőmérséklethatárt. A csatlakozó elemek és a villamos gyártmányok megbízhatóan rögzítettek. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 7.4.)

  • A gép áramköreit zárlat ellen megfelelő értékű biztosítók védik. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 7.2.2.)

  • Az üzemszerűen feszültség alatt álló részek az egyéb fémrészektől elegendő távolságban vannak. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 15.5.9.)

  • A működtetők a kezelési helyről könnyen és biztonságosan elérhetők. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 6.2.2)

  • A gépen alkalmazott vezetékek keresztmetszetei mechanikai szilárdság szempontjából megfelelőek. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 14.3.)

  • A vezetékek színjelölése a vonatkozó előírásoknak megfelel, az érintésvédelmi vezető zöld - sárga színjelölésű. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 15.2.2., 15.2.)

  • Az alkalmazott vezetéktípusok az előírásoknak megfelelnek, a vezeték-kötések érintkezése tartós. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 14.3, 15.3., 15)

Érintésvédelmi módjának, hatásosságának vizsgálata

  • Elfogadtam a bemutatott ÉV. Jegyzőkönyvet melynek minden pontja MEGFELELŐ minősítést kapott. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) F.4., F.5.)

  • A gép I. érintésvédelmi osztályú. Az érintésvédelme módja nullázás, védőföldelő hálózattal kiegészítve. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 6.3., 6.3.1.)

  • A villamos gyártmányok, szerelvények fémes összeköttetésben állnak az érintésvédelmi hálózattal.(MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 8.23.)

  • A berendezés vizsgálata során elfogadtam a SZIGETELÉSVIZSGÁLATI jegyzőkönyvet, mely alapján a berendezés MEGFELELŐ minősítést kapott. (MSZ 171-1:1984 5.3.8.)

  • A hegesztő-áramforrás fém burkolata hatásos érintésvédelemmel el van látva. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.5.1.2.8)

  • A berendezés áramköreit zárlat ellen megfelelő értékű biztosítók védik. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 7.2.2.)

  • A berendezés a tápfeszültség kimaradása és az ezt követő visszatérése elleni védelemmel el van látva. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 7.5.)

  • A tömlők az üzemi nyomás kétszeresét deformálódás nélkül állták. (MSZ EN 559:2003 6.1.)

  • A reduktorokra szerelt nyomásmérők mutatója a vizsgálat idején látható ugrásoktól, akadályoktól mentesen mozgott mindkét irányban az állításnak megfelelően. (MSZ -05-83. 3300 2.4.6.)

  • A védőgázpalackon speciális kivitelű, hatóságilag engedélyezett nyomás-csökkentőt használnak. 31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10-5.2.11.

  • A kábelek, elektródafogók, égők, csatlakozók és aljzatok szigetelése nem sérült, a vezetékek terhelhetősége elegendő-e az alkalmazott áram-erősséghez ? (MSZ HD 407 S1:2001 3.1.2. b)

  • Az áramvezetők csatlakozói biztonságosan vannak csatlakoztatva és valamennyi csatlakozó megfelelően van kialakítva. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a testkábel helyesen és a hegesztő berendezés megfelelő csatlakozója és a munkadarab, a hegesztő berendezés vagy az állvány között közvetlenül, a hegesztés helyéhez a lehető legközelebb legyen csatlakoztatva. (MSZ HD 407 S1:2001 3.1.2. (c))

  • Ha a hegesztő megszakítja munkáját, vagy elhagyja munkahelyét, pl. ebédelni megy, műszakváltás stb., a hegesztő-áramforrást vagy a hegesztő-áramkört olyan módon tudja leválasztani, hogy az elektródafogót vagy hegesztő pisztolyt ne lehessen akaratlanul működésbe hozni. (MSZ HD 407 S1:2001 3.1.5.)

  • A burkolatnak és a védelem a helyén volt a vizsgálat idején, amikor a berendezés feszültség alatt van. (MSZ HD 407 S1:2001 3.1.6.)

Anyagellátó rendszer vizsgálata

  • A hegesztőkészüléket ellátták működőképes fokozatskálával. (MSZ -05-46.1402:1985 (vv) 4.6.1.1.)

  • A gép kiszolgálásához szükséges szállító és tároló eszközök és helyek biztosítottak. A közlekedési utak felülete egyenletes, jelölése jól látható. (MSZ 17305:1983 3.2.)

Energia ellátó rendszer vizsgálata

  • A bemenő áramvezető a szabványban előírt módon csatlakozik a hegesztő áram forrásához. (MSZ EN 60974-1:1998+A1:2001 9.3.)

  • A hajlékony hálózati csatlakozóvezetékkel szerelt hegesztő-áramforrást vezetékrögzítő szerkezettel kell ellátni. Ez mentesíti a villamos csatlakozást a túlfeszítéstől és a csavarástól. (MSZ EN 60974-1:1998+A1:2001 9.5.)

  • A beépített villamos alkatrészek és eszközök rendeltetésüknek és a gép környezeti feltételeinek megfelelnek, kielégítik a vonatkozó szabványok előírásait. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 4.2.)

  • A villamos berendezést egyetlen villamos hálózatról táplálják. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 5.1.)

  • A gépen alkalmazott vezetékek keresztmetszetei mechanikai szilárdság szempontjából megfelelőek. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 14.3.)

  • A vezetékek színjelölése a vonatkozó előírásoknak megfelel, az érintésvédelmi vezető zöld-sárga színjelölésű. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 15.2.2., 15.2.)

  • Az alkalmazott vezetéktípusok az előírásoknak megfelelnek, a vezetékkötések érintkezése tartós. (MSZ EN 60204-1:2001 (vv) 14.3., 15.3., 1)

  • Az I. érintésvédelmi osztályú hegesztő áramforrás esetében elhelyeztek a tápkábel csatlakozása közelében egy csatlakozókapcsot a külső védővezető csatlakoztatására. (MSZ EN 60974-1:1998+A1:2001 9.4.5.)

  • A védővezető-kapocs jelölése megfelelő. (MSZ EN 60974-1:1998+A1:2001 9.4.5.)

  • Az áramforrásra rögzítetten bekötött hálózati csatlakozó vezeték hossza nem haladja meg az 5 métert. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.5.1.3.2.)

Mechanikai veszélyek elleni védelem

  • A felszerelésen szemmel látható sérülést nem tapasztaltam. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.1.2.3.)

  • A tömlők épek, azokat közvetlen mechanikai sérülés veszélye a vizsgálat idején nem fenyegette. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.1.2.3.)

  • A hegesztőpisztoly sérülésmentes. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.1.2.3.)

  • A palackokat a felhasználás során elmozdulás és eldőlés ellen biztosították.. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.4.2.4.)

  • Ha a tömlőt az ISO 1746 szerint, az ISO 471 szerinti szabványos laboratóriumi hőmérsékleten, a névleges belső átmérő tízszeresének megfelelő (de legalább 80 mm-es) átmérőjű ívben (C) meghajlítottuk és a deformációs együttható (K) legalább 0,8, akkor a tömlő meghajlított szakaszán betörés ne keletkezett. (MSZ EN 559:2003 6.3.)

  • A tömlőket szalagbilinccsel erősítették fel a tömlő végekre. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.4.4.9.)

  • A gázpalackot a felhasználó védi a közvetlen hőhatástól. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.4.2.3.)

  • A munkahelyen biztosítják a pisztolytartót. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.4.5.4.)

  • A munkadarabot szándékosan földelik, a csatlakozás a lehető legrövidebb , és hozzá olyan vezetéket használnak, amelynek terhelhetősége nem kisebb, mint a testkábelé; a földelő kábel a munkadarab ugyanazon pontjához csatlakozik, mint a testkábel, vagy a testkábel-csatlakozóval vagy egy másik, annak közvetlen közelében lévő csatlakozóval. (MSZ HD 427 S1:2001 4.2.)

  • A testkábel és (ha van) egyen potenciálú összekötés csatlakozását a munkadarabhoz olyan eszközzel biztosítják, amely alkalmas a megfelelő keresztmetszetű kábel csatlakoztatására, továbbá olyan rögzítő meg-oldással rendelkezik, amely megakadályozza a véletlen kilazulást és jó villamos érintkezést biztosít. (MSZ HD 427 S1:2001 4.4.2.)

  • A kábelcsatlakozó dugókat és kábelcsatlakozó aljzatokat és a csatlakozó kapcsokat úgy alakították ki, hogy azok véletlenül ne váljanak szét, vagy ne lazuljanak meg. (MSZ HD 427 S1:2001 4.4.3.)

Üzemeltetés biztonságának működtetéssel történő vizsgálata

  • A tömlőborító elegendő ellenállással rendelkezzék izzó részecskékkel és forró felülettel való érintkezéskor. (MSZ EN 559:2003 6.5.)

  • A biztonsági szerelvények rendelkezésre állnak és működőképesek. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.1.2.3.)

  • A gázpalack szelepei kézzel nyithatóak. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.4.2.17.)

  • A gázpalack a vizsgálat idején és helyén áramkör részévé nem válhatnak. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.4.2.7.)

  • A gázpalack rendelkezik "GBSZ" -ban meghatározott adatokkal. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.4.2.1)

  • A tömlők gumianyagában hólyag , folytonossági hiány , porózusság,felületi repedezés nem látható. (MSZ EN 559:2003 5.2 pont)

  • A tömlők a névleges belsö átmérője vonatkoztatott 30%-os feltágítást meghibásodás nélkül kibírták. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 5.1)

  • A védőgáz tömlö tömörsége megfelelö.A tömörségi vizsgálat elvégzése során tömlőn szivárgást nem volt észlelhetö. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 8.3.)

  • A hegesztő berendezés a felülvizsgálat idején megbízhatóan,egyenletesen , a beállított adatoknak megfelelően működött. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.5.)

  • Az ív gyujtása és fenntartása a beállítási tartomány minden hegesztőáramánál biztonsággal lehetséges.(MSZ -05-46.1402:1985 (vv) 4.4)

  • Könnyen megérinthető vezetőképes rész, amely üzemszerűen nincs feszültség alatt, de hiba kövezkeztében feszúltség alá kerülhet, a vizsgálat ideje alatt nem volt. (MSZ HD 427 S1:2001 2.2)

  • A berendezés egyen potenciálú összeköttetéssel van ellátva, hogy a megérinthető vezetőképes részek vagy az idegen vezetőképes részek azonos, vagy megközelítőleg azonos potenciálon legyenek (MSZ HD 427 S1:2001 2.5.)

  • A biztonsági szerelvények működőképesek. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.1.2.3.)

  • A hegesztőpisztoly sérülésmentes. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.1.2.3.)

  • A feszültség alá helyezést (üzemkészséget) mutató jelzőlámpa működik. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.1.2.3.)

  • A gázpalack szelepe kézzel nyitható. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.4.2.17)

Kezelhetőség vizsgálata

  • A gép kezelőhelye a kezelési utasìtásában foglaltak maradéktalan betartásával biztonságos (MSZ 1617:1980 (vv) 5.)

  • A munkavégzés területe áttekinthető.(MSZ 1617:1980 (vv) 10. )

  • A gépet úgy kelltervezni,hogy a kezelőszemélyeknek a lehető legkevesebb alkalommal kelljen beavatkoznia.Ha a kezelőszemély beavatkozása nem kerülhető el,akkor azt könnyen és biztonságosan végdzheti.(MSZ 1617:1980 (vv) 1.6.4.)

  • A hegesztőpisztoly kialakítása olyan,hogy a kapcsoló akaratlanul nem müködhet. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 10.5.3.5.)

Gép ergonómiai szempontú kialakításának vizsgálata

  • A munkahely méretei megfelelnek a kezelő testméreteinek és a végzett munka sajátosságainak.(MSZ ENV 26385:1999 4.1.1)

  • A gép tervezésekor figyelembe vették azokat az ergonómiai alapelveket amelyek javítják a biztonságot , hogycsökken a kezelőszemély terhelése és fizikai igénybevétele ésezzel javul az eljárás teljesítőképessége és megbízhatósága,tehát csökken az emberi téves cselekvések valószInűsége,a gép használatának minden szakaszába. Ezeket az elveket akkor kell a tervezés kezdetén figyelembe venni,amikor a kezelősemély és a gép között a funkciókat fel kell osztani (a gépesítés foka) (MSZ EN ISO 12100-1:2004 5.4.)

Kezelőhelyek, kezelő - és jelzőelemek vizsgálata

  • A kezelő elemek a funcionális elérhetőség tartományán belül vannak. (MSZ ENV 26385:1999 4.1.3.2.)

  • A kritikus kezelőelemek bíztosították az akaratlan működés ellen. (MSZ ENV 26385:1999 4.1.3.2.)

  • A nyomógombok fomája és méretei biztosítják a kényelmes kezelhetőséget. (MSZ 1616:1980 (vv) 2.1.1.)

  • A BE és KI kapcsolásra rendszeresített nyomógombokat egymáshoz viszonyítva az elöírásoknak megfelelöen helyezték el. MSZ 1616:1980 (vv) 2.1.4)

Feliratok,szín- és alakjelek vizsgálata

  • A felszerelésen lévő szerelvények gyári számai alapján az bármikor azonosítható. A kezelőelemek működésére utaló jelzéseket elhelyezték. (MSZ EN ISO 12100-2:2004 4.8.7.)

  • A dissous gáz tömlő borítógumijának színe piros, az oxigéné kék. (MSZ EN 559:2003 7.2.)

  • Az CO2-gázpalack színe szürke. (6.2. (5. Mell.))

  • A CO2-palackot olyan maradó jelöléssel látták el, amelyet keményfém eszközzel történő beütéssel, gravírozással, öntéssel, vagy más hasonló módszerrel állítanak elő. A kompozit palackok egyes maradó jelölései a palacktest kötőanyagába ágyazott címkén is elhelyezhetők. (MSZ EN 1089-1:1999 3.1.)

  • A kötelezően előírt bélyegzéseket a palack vállának egyik felén (első oldal), a kiegészítő bélyegzéseket pedig a palack másik felén (hátoldal) helyezték el. A töltés ellenőrzésére előírt időpontok jelét egy csoportban helyezték el. A hátoldal alsó részét az időszakos vizsgálatok bélyegzései számára szabadon hagyták. (MSZ EN 1089-1:1999 4.3.)

  • A veszélyesség azonosító címkét úgy alakították ki, hogy lehet alkalmazni és karbantartani, amíg a palackot azonos gázhoz használják, a címke egyértelműen látható és olvasható legyen. A veszélyesség azonosító címkék két részből állnak: egy vagy több csúcsára állított négyzetből, azaz egy elsődleges veszélyességi jelből és ha két vagy három fajta veszély jelzése szükséges, akkor egy vagy két további kiegészítő veszélyességi jelből; egy mezőből. (MSZ EN 1089-2:2002 3.1.)

  • A címkét olyan anyagból készítették, amely a szállítás, tárolás és felhasználás előre látható körülményei között tartós. (MSZ EN 1089-2:2002 3.3.)

Karbantarthatóság vizsgálata

  • Az üzemzavar esetén bekövetkező esetleges károsodások következtében a szerkezeti elemeket gyakran kell cserélni, gondoskodtak a szét- és összeszerelés kockázatmentességéről. Az ezekhez az alkatrészekhez való hozzáférhetőséget úgy alakították ki, hogy ezeket az alkatrészeket az általában használatos műszaki segédeszközökkel (szerszámok, mérőeszközök stb.), a gyártó által megadott műveleti utasításnak megfelelően végre lehessen hajtani. (MSZ EN ISO 12100-2:2004 5.5.6.)

  • A gépet úgy alakították ki, hogy rendeltetésének megfelelő legyen, valamint hogy beállítása, üzemeltetése és karbantartása nem jár kockázattal azokra a kezelőszemélyekre, akik ezeket a műveleteket a gyártó által meghatározott körülmények között végzik. (MSZ EN ISO 12100-2:2004 4.2.1., 4.7.)

  • Az intézkedések arra irányulnak, hogy a baleseti kockázatokat a berendezés várható élettartama folyamán, beleértve azt az időtartamot is, amikor a gépet szét- vagy összeszerelik, továbbá olyan esetekben ki lehessen zárni, amikor a kockázat előre látható szokatlan helyzetekből adódik. (MSZ EN ISO 12100-2:2004 4.2.1., 4.7.)

Gépi környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata

  • Nyersanyagok, valamint egyéb anyagok és készítmények okozta veszély: azok a nyersanyagok, valamint egyéb anyagok és készítmények, amelyeket a berendezéssel megmunkálnak, feldolgoznak, továbbá azok az anyagok, amelyeket a berendezéssel gyártásához használnak stb., különböző veszélyek forrásai lehetnek: ártalmas, mérgező, korrodáló és/vagy maró hatású folyadékokkal, gázokkal, ködökkel, gőzökkel és porokkal való érintkezés vagy a belélegzésük miatti veszély, tűz- vagy robbanásveszély, biológiai (pl. penész okozta) és mikrobiológiai (vírusok vagy baktériumok okozta) veszély. (MSZ EN ISO 12100-2:2004 4.3.)

  • A gép nem szennyezi környezetét ártalmas anyagokkal. (MSZ EN ISO 12100-2:2004 4.2.2.)

  • A felszerelésnél nem alkalmaztak olyan anyagokat, amely nem felel meg a környezeti hatásoknak való ellenállás, higiénia és a tűzbiztonság, valamint a várható mechanikai igénybevétel szempontjából. (MSZ EN ISO 12100-2:2004 4.3.)

  • Nyílt ívű hegesztő munkahely árnyékoló fallal van körülkerítve, mely árnyékoló fal be van kötve az érintésvédelmi hálózatba. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 5.1.13.)

Gép telepítésének és a környezetének vizsgálata

  • A berendezést úgy telepítették, hogy azon minden szokásos munka, pl. beállítás, karbantartás, a talajról elvégezhető legyen.(MSZ EN ISO 12100-2:2004 5.5.6.)

  • A berendezés és a berendezésrészek állékonyak úgy, hogy nem borulnak fel, vagy a rezgések, a szélnyomás, lökések vagy más előre nem látható külső erők vagy belső dinamikus erők (súlyerő, elektrodinamikai erők) miatt nem keletkezhetnek nem szándékolt mozgások. (MSZ EN ISO 12100-2:2004 4.6.)

  • A hegesztő-áramforrás képes hegesztésre az alábbi feltételek fennállása esetén: a., A környezeti levegő hőmérséklet-tartományú hegesztéskor -10C...+40C, szállításkor és tároláskor -25 C ... +55 C b., A relatív légnedvesség legfeljebb 50- 40 C-nál legfeljebb 90- 50 C-nál c., A környező levegőben ne legyen a szokásosnál nagyobb mennyiségű por, sav, korrozív gáz vagy anyag stb, amely nem a hegesztési művelet során keletkezik (MSZ EN 50078/1999 3.)

Egyéb vizsgálatok

  • A gépet úgy tervezték, hogy a gázok, folyadékok, porok, gőzök és egyéb hulladék anyagok miatt veszély ne keletkezzen. (MSZ EN ISO 12100-2:2004 4.2.2)

  • A hegesztőpisztoly szigetelés ellenállása 5000 Mohm, értékelésénél figyelembe vettem a Z-2927/95, és Z-3345/96 IKM állásfoglalásban foglaltakat. (31/1994. (XI.10) IKM sz. r. 8.4.)

The templates available in our Public Library have been created by our customers and employees to help get you started using SafetyCulture's solutions. The templates are intended to be used as hypothetical examples only and should not be used as a substitute for professional advice. You should seek your own professional advice to determine if the use of a template is permissible in your workplace or jurisdiction. You should independently determine whether the template is suitable for your circumstances.